A rozé borokat sokan tartják afféle kiegészítő, könnyen iható, jókedvre hangoló, de alapjában nem igazán komolyan veendő borkategóriának. A legtöbb borászat is ezt a vélekedést erősíti, épp ilyen könnyed, frissítő, nyári borként, szinte már üdítőként ajánlják a saját rozéikat. A rozékat friss borként fogyasszuk és keressük, ha bemegyünk egy üzletbe, és egy rozé címkéjén nem az utolsó évjáratot jelző számot látjuk, akkor már tesszük is félre, hogy ez egy korábbról itt ragadt tétel, és inkább keresünk egy frissebbet. Pedig ez nem feltétlenül jogos vélekedés, a rozékban ennél jóval több van. 

Pár hete egy soproni, a Vincellér borház borait bemutató kóstolón jártunk, ahol erről is szó esett, épp egy idősebb, érlelt rozéboruk kapcsán. Elhangzott, hogy bizony a rozék esetében a piac nehezebben fogadja el hogy a rozé minőségi, idősebb borként is lehet finom, épp ezért az adott terméküket nem is bolti forgalmazásra készítik, hanem éttermekben, borbárokban kínálják, ahol mód van a szakértői ajánlásokra, és ahol a közönség, a fogyasztók is értőbbek.

És hogy ez hogyan is jutott épp most eszembe?

Ha rozékról beszélgetünk, az én ismeretségi körömben sokszor kerül szóba a Nagygombos borászat, és az ő rozéboraik. A Nagygombos borászat a Mátrai borvidéken található, a 90 hektárról a fiatal női borász, Barta Anna készíti a borokat. A múlt héten egy sajtóeseményen vehettünk részt, ahol a Nagygombos borászat új palackcímkéit és persze a címkék díszítette palackokban lakó borokat ismerhettük meg.

Közbevetés: A boros címkék cseréje, átgondolt tervezése mostanában egyre inkább teret kap. Legalábbis én úgy érzem, manapság mintha több lenne az olyan esemény, ahol egy-egy borászat az új címkéit mutatja meg, és persze mesél a címkék születésének hátteréről. Nem meglepő ez, manapság 900 feletti a hazai borászatok száma, ha mindenki csak háromévente egyszer megújítja a címkéit, már minden napra jut egy-egy bemutató...

Akárhogy is, a Nagygombos pincészet életében új fejezetet jelent a portfólió és az arculat megújítása.

Anna elmondta, hogy mióta átvették a pincészetet, azóta folyamatosan keresték a Nagygombos arcát. Úgy érzi, mostanra állt össze teljes egésszé a kép. Sok munkájuk volt a szőlőterületek megújításával, ez a folyamat még nem ért véget, és közben elkezdődik a műemlék birtokközpont felújítása is. Itt volt tehát az ideje az új címkéknek. Ezt Laki Eszter dizájnerre bízták, akinek sikerült egy fiatalos, friss arculatot alkotnia. A portfóliót alkotó borok köre is letisztult, most már konkrét tervek alapján tudnak dolgozni, a megszokott, kedvelt választék mellett ugyanakkor a számára oly kedves kísérletezésről sem kell lemondjon.

A címkék:

Laki Eszter grafikus már sok izgalmas projektben vett részt, könyvektől a kávézók, éttermek arculatán át egészen a kozmetikai termékek dizájnjáig sok mindent tervezett, de a boros, sőt a sörös címkék világa sem idegen tőle.

Az alap címkecsaládnál a célom a könnyen felismerhető, tiszta, minimalista stílus kialakítása volt. A színek ismétlődve visszaköszönnek az egyes palackokon, a két címkén található fél gombot szimbolizáló motívum pedig – ami a Nagygombos Birtok nevére utal – kiad egy közös egész gombot, ha egymás mellé rakjuk az üvegeket” – foglalja össze a koncepciót Laki Eszter. „A prémium címkecsaládhoz az erdei pintyet Annával közösen választottuk vezető motívumként, azt a madarat, ami az apjától tanul énekelni, ahogy Anna is sokat köszönhet az édesapjának, hiszen tőle kapta az inspirációt a borászkodáshoz.

A kidolgozásban az aranyszín és az egyedi, bélyeget idéző stancforma a prémium kivitelezést erősíti, a természetközeliséget pedig a földszínek szimbolizálják. A tervező számára fontos volt a közös gondolkodás, és az, hogy volt idő megismerni egymást, ami segített abban, hogy itt is az átlagostól eltérő megoldásokat, extra technikákat tudjanak alkalmazni.

A borok:

A borászat továbbra is kiemelten kezeli a rozékat, egy-egy évjáratban 3 különböző tétellel is megjelennek a piacon. A borvidék kiegyenlített éghajlata kedvez a szőlők lassabb és egyenletesebb érésének, és emiatt igazán gyümölcsös alapanyagot lehet innen szüretelni, miközben a rozékban oly fontos élénk savak is megmaradnak. Az egy tagban fekvő szőlőterületet környezetbarát módon művelik, és a borok készítésénél is a minél kevesebb beavatkozásra, a természetességre törekszenek, és arra, hogy megadják a kellő időt a bornak.

Az alap borcsaládba tartozó Nagygombos Játékos Rosé több szőlőfajta erényeit egyesíti, a bor kiegyensúlyozottságában és aromáinak összetettségében szerepet játszik, hogy tudatos házasítási folyamat révén születik meg. A Nagygombos Kékfrankos Rosé a fajta elegáns jegyeit hozza, és igazán széles körből lehet hozzá ételt ajánlani. Az Illatos Fehér és a Könnyed Vörös házasítások, amelyek a Mátrai borvidék gyümölcsös, könnyed arcát mutatják be a stílus kedvelőinek. 

A prémium borcsaládba, amely Barta Anna nevét viseli, a rozék közül a legkifinomultabb tétel, a Gamay Noir Rosé tartozik, amelynek a gyümölcsaromák mellett megjelenő finom, hordós érlelés ad újabb réteget. (A Gamay egy francia szőlőfajta, amely Beaujolais-ban ad igazán finom bort, de mint kiderült, a Nagygombos birtok hasonló talajadottságokkal bír mint a jó nevű francia terület, jól is érzi magát itt ez a felénk amúgy ritka szőlőfajta.) De persze nem csak ilyen ritkaságokból készülnek itt prémium borok, a Magna Mátra Történelmi Egyesület egyik alapító tagjaként a borászat kiemelten kezeli a Kárpát-medencei fajtákat, és Magna borukat a szabályozásának megfelelően hárslevelű, kékfrankos vagy kadarka fajtákból képzelik el, amely mindig a prémium portfólió részét képezi majd. Kóstolhattuk a Bogyókák névre hallgató kísérleti, Cabernet Franc szőlőből készült vörösbort is, amely egy igazán aromás, testes, mégis jól iható vörösbor lett. 

A borokat végigkóstolva folyamatosan a címben is idézett gondolat járt a fejemben. A Nagygombos rozék valóban finomak, és tudnak mindent, amit gyümölcsösségben, frissességben a rozéktól elvárunk. A Gamay Noir azonban már jóval többet mutat ennél, majdhogynem 'nagy bornak' mondhatnám, mindezt úgy, hogy azért ott vannak benne a rozék jellegzetességei is. Mindenképp javaslom a kóstolását, talán az első lépcsőfoka lehet a rozékról alkotott véleményünk megváltoztatásának.