A Cabernet Franc vagy Cabernet Frank mára világfajtának tekinthető. Rendszertanilag a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a „nagy” kékszőlő fajták egyike. Nagyon jól alkalmazkodó fajta: hűvös, kontinentális, szubmediterrán éghajlati viszonyok között is szépen terem, ugyanakkor az eltérő termőterületeken képes teljesen más arcát mutatni.
És 2015 óta van világnapja is, méghozzá december 4-én.
A világnap a kaliforniai Dracaena Wines pincészet és főképp annak a cabernet franc fajtáért rajongó alapítója, Lori Budd kezdeményezésére jött létre. A tavalyi (2018) Villányban megrendezett Franc&Franc konferencián személyesen Lori mesélte el nekünk, miért érezte úgy, hogy szükség van erre a napra, és azt is hogyan is valósította meg.
Hogy miért pont december 4.-e lett ez a nap?
Nem csak véletlenszerűen választották ezt a napot. Egy olyan időpontot kerestek, ami »történelmi jelentőségű« nap, és egyértelműen kapcsolódik a szőlőhöz. Manapság úgy vélik, hogy a cabernet franc Franciaország délnyugati, Libournais régiójában született, a 17. században. Ekkortájt élte kalandos de sikeres életét Richelieu bíboros, aki nagy barátja volt a jó boroknak és a Bordeaux-i borvidékért is sokat tett. A bíboros komolyan részt vett Franciaország reformjában, nem csak politikai értelemben, hanem például a bortermelés tekintetében is. Történelmileg Richelieu indítékai és tettei ugyan néha vitathatóak, de kétségtelenül nagy formátumú, fontos politikus volt, aki a cabernet franc térnyeréséhez, termesztésének területi növekedéséhez is komoly segítséget jelentett. Richelieu bíboros 1642. december 4-én hunyt el. Lori Budd szerint ez a nap mindenképp megemlékezésre méltó, és épp alkalmas a Cabernet Day időpontjának.
A Cabernet Franc mára valóban világfajta, Franciaországból indulva Olaszországon át eljutott egészen Dél-Afrikáig, Chiléig, Kaliforniáig is. És hozzánk, Magyarországra is, ahol Villányban találta meg második otthonát. Olyannyira beilleszkedett itt, hogy jelenleg a termőterület mérete alapján a világ ötödik Cabernet Franc termelőjeként ismerik a Villányi régiót. De megtalálható például Eger környékén is, ahol nagy szerepe volt a fajtának a ma ismet és kedvelt Egri Bikavér létrejöttében.
Érdekes még, hogy a Cabernet Franc ugyan nagyon sokszor szerepel házasításokban, cuvée-k alkotójaként, azonban önmagában ritkábban kerül palackokba. Erre csak az igazán jó területeken termett szőlő bora látszik alkalmasnak, és a Villányi terület épp ilyen. Itt már saját márkanév is született, ez a „Villányi Franc”.
A Cabernet Franc tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik, bogyói is aprók, bogyóhéja vastag. (Ismert is a mondás, hogy aki cabernet franc-t termeszt, az valójában szőlőhéjat termel.) Termőképessége közepes. Színanyagban gazdag. Bora könnyedebb, kevésbé csersavas, mint a cabernet sauvignon-é, de bogyós gyümölcsös ízeiben sokszor hozza a hűvös területekről szüretelt sauvignon zöldpaprikás, néha ribizlibokorra is emlékeztető, friss jegyeit. Villányban löszös, meszes, barna erdőtalaj a jellemző, de a fajta valóban nem válogatós, például a chilei gránitos termőtalajon is remekül fejlődik. Jó sav- és tanninháztartás miatt magas eltarthatósággal bír, jól reagál a hordós érlelésre.
